Hobbi és hivatás – Kis Szidónia a gombaszakellenőr felelősségéről
Kis Szidónia nevét szinte mindenki ismeri Erdőkertesen, de még a környező településeken is. Több mint 15 éve vizsgál gombát, járja a természetet, tart online és jelenléti formában különféle tanfolyamot. Azt mondja, eleinte csak otthon fogadta a jelentkezőket, újabban viszont sok helyre hívják, ugyanis egyre többen járják az erdőket s kapnak kedvet a gombászathoz. Mindenkit bátorít, ugyanakkor figyelmeztet is: ismerni kell azt a nagyjából húsz a környékünkön is fellelhető gombafajtát, amely nem mérgező.
- Meséljen a hivatásáról.
- Több mint negyed évszázada lettem szakellenőr. Azonban hiába vizsgáztam sikeresen, évekig nem mertem gombát vizsgálni. Aztán viszonylag gyorsan híre ment, hogy mihez értek és sokan megkerestek otthon. Azóta is leginkább itthonról dolgozok. De többször hívnak mindenfelé, nemrég például Vácra. Sok ott a kiránduló, a piacon nincs gombaszakellenőr, egyre többet járok oda.
- Tudomásom szerint tanfolyamokat is szervez.
- Igen, 10 éve tartok gombatanfolyamokat az erdőkertesi faluházban, a covid idején pedig online formában oktattam. De a járvány idején sem bírtam a természettől távol, volt, hogy páran, egyenként, külön autóval, maszkban indultunk az erdőbe.
- Tulajdonképpen közösséget épít.
- Nagyon izgulós típus vagyok, ráadásul nincs pedagógus vénám, szerintem nem is annyira kommunikálok jól. Minden egyes órára készülök: délutánokon át tervezek egy-egy alkalmat. Nem beszélhetek butaságokat. De valóban szeretem, ha jó csapat vesz körül.
- A gombák iránti érdeklődése mikor kezdődött?
- Édesapám bányász volt, Tatabányán nőttem fel. Annak idején a bányákban termesztették a csiperkét. Anyukám sokszor főzött gombapörköltet. Mindemellett sokat jártam és járok túrázni, a barátaim mindig fürkészték a gombákat, így hát kedvet kaptam megismerni azokat. Beiratkoztam egy alapfokú képzésre, majd jött a többi ráképzés. Ez a hivatás lett végül a hobbim és fordítva. Alapvetően a nyugdíjasok életét élem, a gombászat, egyfajta nyugdíjkiegészítés.
- Szereti is a gombát vagy gyerekkorában elment tőle a kedve?
- Mindig rengeteg gombám van, de inkább elajándékozom mint inkább fogyasztom azokat.
- Erdőkertesen milyen gombafélék találhatóak?
- Nagyon sokféle előfordul Erdőkertes környékén, de kevesebb, mint a Mátrában, az Őrségben vagy a Bakonyban. Ez egy elég száraz hely, Magyarország egyik majdnem legszárazabb vidéke, az évi csapadékmennyisége alig 450 milliméter. Nagyjából húsz könnyen felismerhető és ehető gombafajta van errefelé.
- Például?
- A sárga gévagombától kezdve, a cseh kucsmagombán át a tövisalja gombáig, a pereszkéig van minden.
- Van kedvence?
- A karcsú őzlábgomba az egyik. Novemberben szedhető, eltehető télire. Remek panírozva. A kisebb pöfetegek is kedvenceim, ezek kemény, hófehér, sajtkeménységű gombafélék.
- Kevesen tudják, gyógyhatásuk is van.
- Hogyne, világszerte ismert a Júdás-villa gomba. Ez a fajta főleg a bodzákon élősködik. Gödöllő környékén, az öreg tölgyfák tövében megtalálható a pecsétviaszgomba, amely a legeslegjobb gyógyhatású gomba. Veresegyházon és Galgamácsán a laskagomba ismert. Egész télen szedhető, a fagyok beálltát követően. A gyapjas tintagombát is említhetem, van Erdőkertesen és Veresegyházon is, a magas cukorszintet befolyásolja kedvező irányba.
- Nem beszéltünk még a mérgező gombákról.
- Tíz halálosan mérgező fajta van. Tanfolyamaimon valamennyit bemutatom a résztvevőknek.
- Van, hogy el kell vennie mérgező darabokat?
- Itt, a faluházban történt velem, hogy egy család hét reklámszatyornyi gombát hozott nekem. Mindegyik zsákban volt gyilkos galóca. Kukászsákban vittem haza, otthon klórral kezeltem és csak úgy mertem a kukába dobni. Ebből a gombából elég egy papírszélnyi adag, hogy halált okozzon. Most is libabőrös vagyok, ha erre gondolok. Ne ijedjen meg senki, bátran lehet gombát szedni, ha megtanuljuk azt a húsz fajt, ami ehető.
- Mit tanácsol még?
- Nem szabad kapkodni, sietni, valamennyi gombát egyenként kell átvizsgálni. Érdemes már a leszedéskor ecsettel, ruhával megtisztogatni.
